A héten nekem szegezték a kérdést az óvodában, hogy miért nem beszélek norvégul otthon a gyerekekkel. HÁT AZÉRT NEM, MERT NEM VAGYOK NORVÉG ! Én magyar vagyok , és a gondolataimat magyarul tudom kifejezni a legjobban! A gyereknek miért tanítsak hibás norvégot? De mondták, I. nem fejlődik annyira a norvég nyelvben , mint kellene, mint a tobbi gyerek. Szerintem a kislányom nagyon jól halad. A többi gyerek mind norvég, ebben az óvodában csak az én gyerekeim külföldiek. Szerintem a litvánok és a lengyelek sem beszélnek norvégul otthon. A norvég gyerekeknek nem kell még egy nyelven beszélni, főleg nem ilyen bonyolult nyelvtannal rendelkezővel.
Engem különösen érzékenyen érint ez a téma,és három napig füstölögtem, mert mint határontúli magyart eleget piszkáltak az anyanyelvem miatt. Idegenek között kellett az identitásunkat és kulturánkat megőrizni, amennyire lehetséges volt.
Nem aggódok a gyerek norvégja miatt. Zs, már nagyon jól beszéli a nyelvet. Sőt, mivel az iskolában rengeteget tanulnak, ezért sok dolognak csak a norvég megfelelőjét ismeri. Inkább azon aggódom, hogy nem fogja tudni magyarul. Igenis örülök, hogy a gyerekeim tudják, hogy otthon nem beszélünk norvégul. A házamat ezennel magyar felségterületnek nyilvánitom! :) Amúgy hozzátenném, hogy a pici kisebbfajta sokkot kapna, ha norvégul szolnék hozzá. Neki ez jelenti a biztonságot, a magyar.
Elmeséltem a dolgot az angol származású asszisztensnőmnek, hát teljesen ki volt akadva, hogy ezek egyáltalán merték felhozni nekem a témát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése