Ket napig ho volt. Ma a Joisten megaldott minket egy kis esovel a valtozatosag kedveert. Mivel a kicsi beteg, ezert Gy nem tudodott elvinni minket az uj, elsokerekmeghajtasu autoval. Kenytelen voltam a sajatomat hasznalni. Be kellett ugranom a boltba pelusert es visszamenni vele. Az utcank egy kis dombon van, amihez egy eleg meredek ut vezet. Egy kaptato. Csak felig tudtam feljutni, aztan az auto nem ment elore, de annal jobban hatra! Lefekeztem, kezifek, kiszaltam megnezni egyaltalan mi van, mert az esotol, csillogo hotol es a sotetsegtol nem lattam semmit. Kicsit belemfagyott a szusz amikor lattam, hogy majdnem nekihajtottam a peremkorlatnak es lent nincs semmi, csak egy kissebb szakadekfele. Gyorsan visszaszaltam, korrigaltam a kormanyallast, kiengedtem a kezifeket es elkeztem hagyni, hogy guruljak. Valahogy kievickeltem vissza a foutra. Reszketett kezem-labam. Megprobalkoztam egy masik uton, azon mar ment a dolog, de csuszos, jeges latyak miatt az auto allandoan ki akart csuszni. kapaszkodtam a kormanyba rendesen. Csak minduntalan attol tartottam, hogy nekimegyek az ut szelen pakolo autoknak.
Aztan vegre elindultam a munkaba. Mår majdnem a varoskozpontban voltam, amikor az auto tetejen levo ho egy nagz tomegben a szelvedomre csuszott, egy-ket masodpercre teljesen elzarva elolem a kilatast. Az infarktus szele surolta a vallamat...
Mire a munkahelyemhez ertem, mar teljesen ki voltam
Mit nekem vadvizi evezes!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése