még mindig esik

Ma reggel arra ébredtem, hogy orkán erejű szél tépdesi a fák koronáját. Látni, nem láttam, természetesen, hiszen csak reggel 6 óra volt, itt pedig most még kilenckor is elég sötét van, de a hangokból arra a következtetésre jutottam,  hogy szükség lesz a sárnadrágra.
Nem csak arra volt szükség. Ahogy mentem az esőben, és a szél éppen az arcomba fújta vizszintes irányba az esőt, nem láttam semmit és mintha jég darabok repültek volna az arcomba. Nem volt jég! A szél sodorta olyan sebességgel az arcomba a vízet, hogy fájdalmat okozott. Arra gondoltam, miközben próbáltam kilátni a szememből, hogy bizony elkelne egy esőszeműveg és egy esőállarc is ezen a vidéken.
Gy., Zs, és I. szintén küszködve jutottak el az oviba. Nekik rosszabb volt. Végig széllel és esővel szemben. Azt hittem, hogy ennyire pocsék időben nem mennek ki. Tévedtem. Ez nem számit itt pocsék időnek. De akkor MI AZ?! Zs. meg is fázott, mert végig esőzte-pocsolyázta az udvart és nem vitt neki  Gy. váltás ruhát. Remélem holnapra jobban lesz.
Ma voltam az adóhivatalnál. Elmagyaráztam a helyzetet. Bepötyögték az adataimat, megkérdezték hogy mennyi volt a jövedelmem az elmúlt hónapban és megkérdezték hogy X. összeg befizetése a jövő héten gondot okozna-e. Mivel ez kevesebb volt mint amire már a saját módosításom után számitottam, azt mondtam hogy nem.
A szél és eső miatt lemondta nálam is az egyik páciens, meg a másik doktornőnél is. De legalább volt időm az adóhivatalra, Zs.-nek vettem Sam a tűzoltó játékot ls Gy.nek három villantót, mert tegnap az utolsó (meg nem fogott) hal beszakította a tengerbe a régit.Azért sikerült neki kettőt fogni.
Találjátok ki, hogy mi volt ma a vacsora.