vasárnap, de nem szomorú

Reggel havazásra ébredtünk. Már szó szerint tele van a hócipőm ezzel a hóval! Itt nem a sötétséget nehéz elfogadni, hiszen az januártól rohamosan csökken, hanem azt, hogy májusban még esik a hó, miközben az otthoniakat a hőguta kerülgeti. Mondjuk azt sem bírnám...
Estére kicsit elállt a havazás, és elolvadt a hó is. A gyerekekre feladtuk a vízálló esőruhát és elmentünk egy kicsit kóborolni. Az óvodában I.szó szerint arcra esett egy pocsolyában, de a vízálló "búvárruha" nagyon jól végzi a feladatát, nem lett vizes az alsó ruhája egyáltalán, és az új pillangós mintázatú " gummicsimma"  is nagyon jól funkcionál. Szinte térdig gázolt az összes pocsolyában és száraz zokniban jöttünk haza. Elmentünk Zs. jövőbeli iskolájához is, ahova augusztustól fog járni és játszottunk egy kicsit az ottani játszótéren is. Nagyon kellemes kis hely. Mondjuk tanulni fognak benne a legkevesebbet...
I.-t beraktuk a kosárhintába, ahol rövidesen el is aludt, és mivel már elmúlt este 8 óra, hazajöttünk.
holnap viszem Zs.-t iskola előtti orvosi vizsgálatra.