2014. március 30., vasárnap

vasárnap

A mai nap azzal kezdődött, hogy norvégul tanultam, ne röhögjön ki senki: Dagobert bácsis képregényből! Egész sokat új szó volt benne! Az egik történetet vettem át csak, de mire kiszótáraztam a szavakat és kifejezéseket, beletelt két órába.
Aztán megfőztem az ebédet, rakott karfiolt óhajtottam. Aztán szundikáltam egy sort.
Mire a gyerekek felzavartak álmomból, nekiesten megvalósítani egy kalap ötletemet. Tegnap terveztem meg és ma elkészült! Íme:

A kislányomé .

Borzassztóan elfáradtam, de elmentünk még sétalni, mert kisütött a nap. Reggel még sűrün záporozott a hó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése