Vasárnap fél nyolckor megérkeztünk. Először abba a városba mentünk, ahol a praxis menedzserünk él. Egyenesen a házához hajtottunk. Ott készitett nekünk reggelit, a férje is bemutatkozott, őt még nem ismertük.
Nagyon közvetlen emberek. Három felnőtt gyerekük van. Két saját gyártású és egy örökbefogadott. Itt szokás az ilyesmi. Megcsodálták I. fülbevalóját és megkérdezték, hogy ez a kúlturánk része-e ilyen korban fülbevalót rakni a babák fülébe? Hát, mondtam, tulajdonképpen igen.
A férje érdeklődött Gy-nál, hogy játszik-e valamilyen hangszeren. Gy. megemlítette a tangóharmónikát. mire a pasi lehozott egyet. Mindketten játszottak egy-egy népdalt, ki-ki a saját hazájáét. Megbeszélték a horgászatot, a favágást, a kútásást. A fickó játszott Zs.-vel és I.-vel a szőnyegen. Legóbol épitettek várat. Először angolul próbáltak Zs.-vel komunikálni, de mondtam nekik, hogy nyugodtan szoljanak hozzá norvégul. Mivel egyiket sem érti, jobb ha minnél korábban hozzászokik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése