Azért meg kell mondjam, hogy a norvég emberek nagyon rendesek. Biztosan vannak kivételek, de én csak rendesekkel találkoztam. A mai buszsofőr is az volt.
Norvég órára menett felültem az utolsó buszra. Mint általában, most is a sofőr mögötti ülésen parkoltam le. A busz ment, mendegélt, csinált egy-két extra kanyart. Vártam hogy befordiljon a szállodához, ami a végállomás. Nem tette. Elkezdett a város másik részébe hajtani. Körülnéztem, a buszon senki. Kicsit rossz érzés fogott el, bár még mindig nem volt annyira rossz, mint amikor Londonban a helyi " Harlembe" keveredtem és a buszon egyszer csak rajtam kívül már csak a sofőr volt fehér. Ha értitek.
Szóval, gondoltam tesz még egy extra kört. Egy frászt. Beállt a garázsba. Majdnem szívinfarktust kapott, amikor előjöttem a háta mögül, és megszólitottam, hogy én nem ide akartam jönni. Visszavitt a szállodához. pedig lejárt a műszakja. A magyar sofőr valószínüleg lehajít a buszról és még el is kalapál előtte.
Milyen rendes volt ez az ember! Még integetett is a buszról!
Még nem meséltem az itteni utakról. olyan kátyusak, hogy az még Budapest is megirigyelné. Csak itt tényleg nem költenek sokat az utakra. Ezért ilyenek. Otthon meg sokat költenek és mégis olyanok. Ez az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése