2011. október 11., kedd

a változatosság kedvéért esik...

Ursula Le Guin " A sötétség bal keze" című regényében a Tél bolygó lakóinak kb. 50 kifejezésük volt a hóra.
Itt legalább ennyi kellene legyen az esőre.
A por esőtől a "dézsábol öntik"-ig minden van. Pici szurkálós eső, visszintes eső, cseppenő eső, széllel dúsított eső,  ködcseppes eső, oceános eső, hol van-hol nincs eső, sőt még visszafelé eső is van. Ez olyankor van, amikor már annyi eső esett, hogy az utakról nem tud lefolyni, a nehéz és gyors esőcseppek felspriccelik az utakon levő vizett, így lentről is, fentről is kapjuk az áldást egyszerre.
Vettem végre egy esőkabátot, amit erre a vidékre terveztek. Vizlepergető és meleg.
Kerestük a postaládánkat. Logikusan a házunknál kell legyen ugyebár. Végigkutattam minden négyzetcentimétert. Hol van a postaláda? A szemben lakó szomszéd garázsának a falán. Gyanus volt mondjuk, hogy olyan sok postaládája van az embernek, de hát istenem kinek milyen mániája van. Lehet, hogy ez az emberke postaládákat gyűjt. De azután az előttünk itt lakó srác felvilágosított.
A busz menetren legalább ennyire "logikus". Már utaztam vele egy párszor, de még nem tudok kiigazodni rajta. A nyomtatott menetrend szerint a buszok csak egy irányba közlekednek, mert hogy visszafelé nincs leírva az már bizti. De azért megy visszafelé is, persze. Viszont azt már tényleg nem tudom, hogy mikor megy először teljesen az ellenkező irányba és csak azután ide. A buszmegálókat jobb esetben egy fabódé jelzi, rosszabb esetben  egy oszlop egy kis táblával és egy busz piktogrammal. Legrosszabb esetben a "találjuk ki hol áll meg a busz" játékot kell játszani. És a másik érdekes dolog az, hogy hol kell leszáljak. Úgy tájékozódom, hogy annak a fjordnak a közepén, ami mellett élünk van egy nagyobbacska sziget és azon egy kis házikó. Nos,  ha a buszból már látom a házikót, akkor már az utcánk közelében járok, és akkor jelzek. Mi lesz velem a norvég téli estéken, amikor az orromig sem látok majd?
A norvég megyeget lassan, de biztosan. A nagyobb szókincs érdekében elkezdtem norvégül egy regényt. Camilla Lackberg " A világitótorony őre" vagy valami ilyesmi. Krimi. De egyelőre minden szót meg kell keresnem a szótárban. Remélem ez csak a könyv közepéig lesz majd így. Van vagy négyszáz oldal...
A munkában minden ok. Ma megkaptam a visszateritésekről szoló paragrafusgyűjteményt. Lehet, hogy hanyagolnom kell egy időre a krimit...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése