2013. november 26., kedd

szél, latyak, eső

Egymás sarkát érik a viharok. A páciensek nem tudnak jönni a kikötőben vesztegelő hajók miatt. A szél miatt alig tudtam beszálni az autóba. A latyak miatt alig tudtam kihajtani az utcábol.

2013. november 22., péntek

a tél foga

Ma -6 Celsius fok volt. Reggel kis testmozgás gyanánt havat lapátoltam, autót havatlanítottam, jeges úton autóversenyeztem.
Egymást érik a balesetek. Tegnap Gy megpróbált hazajönni a pici születésnapjára és nem tudott, mert a kompról lehajtott előtte egy kamion és fittyet hányva arra az íratlan szabályra, hogy a személyautókat előre engedjük, nekiiramodott. Persze hogy keresztbe állt az úton. Jobbról, hátulrol fjord, balra sziklák. Így Gy- nek vissza kellett fordulnia a komppal, mert az autómentőket csak 2 óra múlva várták. És mint kiderült ma haajnalig mentették.
Várom, hogy holnap milyen újabb meglepetés ér.

adrenalin

Ket napig ho volt. Ma a Joisten megaldott minket egy kis esovel a valtozatosag kedveert. Mivel a kicsi beteg, ezert Gy nem tudodott elvinni minket az uj, elsokerekmeghajtasu autoval. Kenytelen voltam a sajatomat hasznalni. Be kellett ugranom a boltba pelusert es visszamenni  vele. Az utcank egy kis dombon van, amihez egy eleg meredek ut vezet. Egy kaptato. Csak felig tudtam feljutni, aztan az auto nem ment elore, de annal jobban hatra! Lefekeztem, kezifek, kiszaltam megnezni egyaltalan mi van, mert az esotol, csillogo hotol es a sotetsegtol nem lattam semmit. Kicsit belemfagyott a szusz amikor lattam, hogy majdnem nekihajtottam a peremkorlatnak es lent nincs semmi, csak egy kissebb szakadekfele. Gyorsan visszaszaltam, korrigaltam a kormanyallast, kiengedtem a kezifeket es elkeztem hagyni, hogy guruljak. Valahogy kievickeltem vissza a foutra. Reszketett kezem-labam. Megprobalkoztam egy masik uton, azon mar ment a dolog, de csuszos, jeges latyak miatt az auto allandoan ki akart csuszni. kapaszkodtam a kormanyba rendesen. Csak minduntalan attol tartottam, hogy nekimegyek az ut szelen pakolo autoknak.
Aztan vegre elindultam a munkaba. Mår majdnem a varoskozpontban voltam, amikor az auto tetejen levo ho egy nagz tomegben a szelvedomre csuszott, egy-ket masodpercre teljesen elzarva elolem a kilatast. Az infarktus szele surolta a vallamat...
Mire a munkahelyemhez ertem, mar teljesen ki voltam
Mit nekem vadvizi evezes!

2013. november 17., vasárnap

tomboló elemek

Pénteken kötelező továbbképzésen vettem részt. Innen egy kicsit északabbra levő városban. Norvégia északibb részén elég nehézkes a közlekedés. Egyrészt nagyon sok sziget van, meg nagyon sok hegy, meg nagyon rossz utak. Így hát az emberek, hogyha tehetik akkor a repülőgépet választják, mint közlekedési ezközt. Ezzel megspórolhatnak több órás autó, hajó vagy vonatutat. Nos én is a repülőt választottam, így csak fél órát repültem, 6 órás autó út helyet.
Na de! A norvég őszi, téli időjárás igen bizonytalan. Erős szelek, tomboló viharok. Ez jelentősen befolyásolhatja a légiközlekedést.
Ez történt pénteken is. Reggel amikor odafelé repültem nagyon szép idő volt, semmi gond . Lazán vettem az utat, holott rettegek a repüléstől.
A nap végére megjött az előre megjósolt vihar. Tombolt a szél, alig tudtam beszállni a taxiba. Nagyon féltem, hogy a vihar miatt törölik a járatomat. Csak 1 órás késést jeleztek, de percenként ellenőriztem, nem változott-e a helyzet. Az egy órás késésből végül másfélórás lett. Amikor a repülőn ültem, és éreztem ahogy a szél oda-vissza himbálja a gépet, akkor viszont már azon kezdtem aggódni, hogy a gép felszáll.
Mit mondhatnék, nem volt az életem legkellemesebb útja. Ennyire akkor féltem utoljára, amikor egyszer Londonból  Budapestre repültem hóviharban.
Egész hétvégén rossz az idő. Tegnap eső volt széllel, ma hó van széllel.
Nos, minden véget ér egyszer.

2013. november 11., hétfő

kétlakiság: bolondság

Ma reggel arra ébredtem, hogy megint hó van. Az autórol megint kaparhattam le a havat. Ja és felfedeztem hogy Gy mindkét gyerekülést elvitte magával abba a városba ahol dolgozik. namármost itt elég szigoruan veszik az ilyesmit, és a bünttést megfejelik még egy cikkel is az ujságban. Kinek hiányzik hogy benne legyek az ujságban, hogy kockáztatom a gyerekeim életét. Pláne olyan sikos volt az út, hogy bárki bárhova becsuszhatott és valakinek nekicsuszhatott. Nagynehezen szereztem egy gyerekülést I, nek. Zs, nek elméletileg már nem kötelező csak ajánlott. És Gy. nek vissza kell jönnie a két üléssel.

2013. november 3., vasárnap

Túl vagyunk megint egy betegségen. Kcsit nehezebben vettük most ezt az akadályt.
Tegnap elmentünk Svédországba bevásárolni. Főleg olyasmit vettünk, amit itt nem lehet kapni, meg marhahusit. :)
A svéd határ után nagyon sok hó volt. Megnyílt a sípálya, ami itt van nem messze a svédeknél.
Íme néhány kép, amít az úton készitettem. Bocs, ha egy kicsit furák, de az autóbol fényképeztem menetközben.