2012. október 29., hétfő
minnél jobban havazik...
Nagyon sok a hó. Esett eső is, azt hittem elolvad a hó. De nem. Szánkózuk, csúszkálunk. Reggel alig bírunk kiállni az autóval. Tavaly ilyekor csak esett és +10 fok volt.
2012. október 25., csütörtök
korrekció
Ma bementem Zs.-ért a napközibe. A tanárnő odaszólt neki: " Sombi, mama har komt! (Sombi, megjött anyukád ! )" Mire egy idősebb gyerek, aki a másik asztalnál játszott, mérgesen helyreigazította a tanitónénit: " Han er Zsombi, ikke Sombi!! (Zsombi-nak hívják, nem Sombinak! ) " Csak lestem, bár azt eddig is tudtam, hogy a gyerekek hamar megtanulják helyesen kiejteni. De hogy ennyire bántsa a fülüket?!
U.i. Ma egész nap jégdara esett hóval, ami aztán ráfagyott minden felületre. 10 cm vastag.
U.i. Ma egész nap jégdara esett hóval, ami aztán ráfagyott minden felületre. 10 cm vastag.
2012. október 24., szerda
tél
Ma leesett az első hó. De nem ám pelyhekben, hanem apró golyócskák formájában. Gy. nek megmutatták hogy mit kell csináljon. Amúgy a helyi Rådhuset- ben (szó szerint: tanácsháza) végez IT munkát. Nem kapkodnak el semmit. Gy szerint a kollégák nem csinálnak egész nap semmit azt is csak lassan. Ez mondjuk nem teljesen igaz, de ugye az otthoni munkahelyéhez képest olyan ez a munka mint a lassított felvétel.
Én csinálok egy kombi munkát. Nemsokára kell átadnom, és ez lesz az első ilyen a környéken, ami norvégiában készül.
Én csinálok egy kombi munkát. Nemsokára kell átadnom, és ez lesz az első ilyen a környéken, ami norvégiában készül.
2012. október 23., kedd
három hónapos elfoglaltság
Gy. kapott ideiglenes munkát. Az állambácsi fizet neki napi díjat. Nevetséges összeg, de a legsötétebb, nyomott hangulatú hónapokban lesz mit csinálnia és a norvégot is gyakorolhatja.
2012. október 19., péntek
nyelvi nehézségek
Észrevettem, hogy Zs. jó magyar gyerek módjára, nem érti a különbséget a "han" (hán)=ő (fiú) és hun (hün)= ő (lány) között. Amikor I.-ről beszélt akkor végig "han"-ozott.
Tegnap, mielőtt iskolába ment, újra emlékeztettem : " Ne felejsd el, hogy a han az a kisfiú, a hun az meg a kislány! " " Várjunk csak egy pillanatot,- mondta a nagy nyelvész, - de hát a hund (hün) az a kutya!! ?"
Tegnap, mielőtt iskolába ment, újra emlékeztettem : " Ne felejsd el, hogy a han az a kisfiú, a hun az meg a kislány! " " Várjunk csak egy pillanatot,- mondta a nagy nyelvész, - de hát a hund (hün) az a kutya!! ?"
2012. október 18., csütörtök
2012. október 15., hétfő
2012. október 14., vasárnap
régi idők hangja
Vettem Gy-nek egy 60 éves rádiót az itteni ócskapiac-boltban. Telepes! Hordozható rádió volt. Kb 5 kg- os kis zsebrádió. :) Gy. nekiállt hogy felújítsa. Legalább elfoglalja magát amíg nincs munkája. Mert a beigért norvégtanfolyamból nem lett semmi. Már egy éve várunk rá, de sz.-nak csinálni egyet. Köszönjük komunn!
2012. október 13., szombat
2012. október 11., csütörtök
2012. október 7., vasárnap
pest megér egy estet
Miután apukám már egész jól van ( csak az állandó türelmetlenségével kerget minket őrületbe), elhatároztuk a barátnőmmel L.-vel hogy méltóan megünepeljük a születésnapomat, igaz utólag. Először elmentünk egy étterembe Óbudára, ahol én személy szerint ettem egy négyfogásos vacsorát. Adtam az élvezeteknek. Két órával , egy ázsiai csirkelevessel, sült gomolyával, rukkolával, libamájas bélszinnel és szilvás sütivel később, miután megittunk egy palack tokai 2005-ös cuvée-t és egy másik palack tokai furmintot elhatároztuk, hogy elugrunk táncolni egy népszerű szórakozóhelyre. A barátnőm kissé nehezen tájékozódik a belvárosban, de végül is a taxis segítségével kikötöttünk a célnál és alámerültünk az édes életbe. Én, mint ál-szingli. :) Néhány koktél és táncnak nevezett népes tülekedés ( nem volt azért olyan szörnyű, de úgy látszik öregszem ;-) ) aztán hazahúztunk. Másnap neki dolga volt, nekem pedig apuhoz kellett a kórházba mennem. Nem maradhattunk ki sokáig.
Sokat beszéltünk, sokat nevettünk.
Kész EGO-túra volt. Mindkettőnknek szüksége volt rá.
Sokat beszéltünk, sokat nevettünk.
Kész EGO-túra volt. Mindkettőnknek szüksége volt rá.
2012. október 5., péntek
áthidalás
Túl estünk a bypass műtéten. Hat órát vártunk a kórházban. Az első négyet vígan bírtam. Az utolsó kettő alatt egy zabszem sem... Amikor megláttam, hogy kitolták aput a műtőböl a megkönnyebüléstől sírvafakadtam.
Hulla vagyok és agyilag zokni.
Hulla vagyok és agyilag zokni.
2012. október 1., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)